SSTYLE - UTCAI HARC - Küzdősport - Önvédelem 

Összes cikk
Gyakorlatok és változatok – 5.rész

 

A hajlékonyságot mindig a sportági mozgáshoz legközelebb álló, vagy azzal azonos pózokban kell tanulni, fejleszteni. Igy igényli a legkisebb alkalmazkodást. Ez különösen 25-30 éves kor felett fontos. Ne várjuk el, hogy ha spárgázni tanulunk (akár SIM elvek szerint is), akkor majd rúgni is fogunk tudni: egyáltalán nem biztos. Minél nagyobb hasonlóság kell. Gyakorlat típusok

Álló (felvett lábas)

A harcművészek, küzdősportolók mozgásához legközelebb álló típus, ezért az előző részekben az alapgyakorlatokat is ilyen helyzetben mutattam be. További előnye, hogy ez a típus biztosítja a legnagyobb ízületi szabadságot a járulékos mozgások számára.

Támasztott

A támasztott mozgásokra azért van szükség, mert egyensúlyi, vagy terhelési okokból néhány gyakorlat állva túl nehéz lenne. A támasztás során a gerinc terhelése eltér a valóstól, de ezt bekalkulálva a gyakorlatokba, előnyünkre is fordíthatjuk. A mozgási szabadság viszont nem ideális.

Ülő

Az ülő gyakorlatoknál a gerinc bár függőleges, de terhelése, főleg a derék-medence részen nagyon elrontható. A szabadságfok nem túl jó, mivel a medence-csípő alig (vagy akadályoztatva) mozoghat. Olyankor használjuk, ha a viszonylagos kényelem előnyei (stabilitás, egyensúly) valamiben képesek ellensúlyozni ezeket a hibákat. >>>

Fekvő

A legkisebb terheléssel járó, koncentrálásra legalkalmasabb típus, ami nagy előny lehet sokaknál, viszont minden szempontból a legtávolabb áll a valóságtól. Az ülőhöz hasonlóan, a talajjal való érintkezés károsan befolyásolja az ízületi szabadságot. A kézzel, tapintással való visszaellenőrzést is korlátozza a fekvés, póztól függően. >>>

Gyakorlatok

Nem törekszem a teljességre a gyakorlatok és változatok bemutatásában, nem is lehet, hiszen mindenkinek más-más a sportági mozgása. Az alapelvek ismeretében remélem mindenki össze tudja majd rakni gyakorlatait, én csak néhány főbb, irányadó változatot mutatok be, illetve ezek olyan részleteit, melyek eddig nem kaptak hangsúlyt.

Néhány fontos szabály

- Ne látványra edzzünk! Ne tegyük feljebb a lábunkat, ne csináljunk nagyobb terpeszt ésatöbbi. Olyan kezdőpózba álljunk, ahol még éppen nem húzódik.

- Arra az irányra kell koncentrálni, amerre legkevésbé megy, nem a legjobban menőre! A csillag minden irányába egyformán kell fejlődnünk. Ha nem így járunk el, és egyes irányok elhúznak a többitől, a kontroll idővel felbomlik, a fejlődés leáll.

- Képzeljük el a gyakorlatokat pontosan! Mégegyszer a legfontosabb részek: vegyük fel a pózt, hunyjuk be a szemünket, képzeljük el, minek merre is kell mozdulnia a modellünk szerint. Ha ez fél perc, akkor fél perc. Mozdítsunk képzeletben, aztán ha megindult, képzeletben vigyük tovább a mozgást. Csak ha így már megy, akkor mozgassunk tudatosan! >>> Ne_csaljunk

Emelt láb, előre-oldalra irányban (álló típus)

Ez a póz, mint a köríves rúgások rávezetője, köztes síkban van. Ezek az előző részekben csak említve voltak. Tapasztalat ugyanis, hogy a köztesek térbelibb mozgásával várni kell, amíg az alapok(fősíkok) elképzelése-mozgatása teljesen biztos nem lesz.

Az előző részben az animációkon oldalsíkban a medencevonalhoz, előre-hátra síkban a csípőlapáthoz képest mozgattunk. Köztes síkokban választhatunk, ki-melyiket tudja jobban elképzelni. Ehhez modellünk is változik kissé. >>> Csípőmodellek

Előre-oldalra pózban csípőfejlesztés, csípőlapát modellel nézve

Csípőfejlesztés

A jól ismert közvetlen csípő(lefelé)mozgatással végezzük a gyakorlatot (természetesen leválasztás, térdezés előzze meg!), csípőlapáthoz húzó-engedő izmokkal. Jól látható, hogy a gerinc(törzs) a medencével együtt, pálcahajlásban mozog járulékosan.

Tanuló fázisban sokat segít, ha a tartó láb oldalán (is) koncentrálunk a mozgatásra, hiszen az a csípőízület is forog. Később azonban a a rúgó oldalra kell a hangsúly, ahogy a modell is jelzi, mert ott emelni kell majd a lábat! Enélkül az a gyakori eset történik, hogy mérlegszerűen ledőlünk oldalra, ezzel próbálván segíteni az emelést. Ami nem sokat segít, a rúgást viszont tönkreteszi.

Mozgási szög

Érdemes megfigyelni, hogy a rúgó láb szöge a csípőlapáthoz képest milyen keveset mozdul (alatta a modellen kissé el van túlozva), ugyanakkor a test által felnagyítva nagyobbnak tűnik a tartó lábé! Az ilyesmik miatt kell pontosan elképzelni a mozgásokat. Nagyon könnyű pont a lényeges részt elcsalni!

Lábmagasság

A mozgáshatárt -azaz a medence hátradőlését- a derék ívének kitapogatásával ellenőrizhetjük legbiztosabban

Minden előre irányt tartalmazó pózban fontos, hogy nem csak a comb húzódása szabja meg a mozgáshatárt, hanem a medence hátradőlése, a derék íve is. Ezt eddig egyenesként kezeltük, valójában kissé homorú. Szigorúan ellenőrizzük: csak addig emelhetjük fel a lábat, amíg homorú is marad! Ellenkező esetben a központi koordináció megbomlik, fejlődésünk korlátos lesz.

Forgatás csípőből

Egy adott magasságon a csípőmozgatást és a láb forgatását is mindig gyakoroljuk. A kettő együtt adja meg a teljes hajlékonyságot és mobilitást. Mindkettőt kombinálhatjuk a rúgó sarok és a tartó csípő közti széttolással, nyújtózással.

Végtelen variációk

A csípő számos helyzetben és szögben fejleszthető, a sportági mozgás igényei szerint. Például (ugyanebben a lábemelő pózban) az ún. beforduló mozgás, ami valójában a csípőízület vízszintes nyitása, egyfajta "lepke" gyakorlat. Mi ezt a betoló rúgások előkészítésére használjuk. Figyeljük meg, a tartó láb csípője is minimálisan előre mozdul, nem hátra!

Valós terhelés, tényleges mozgás

Emelés gyakorlása előre-oldalra irányban

A SIM hármas bontásából két részt már megtettünk, megvolt az alapmozgás és összetett mozgás is az adott pózban, magasságon. Már csak a harmadik, a hajlékonyság fixálása, felhasználhatóvá tétele van hátra, a tényleges saját erőből emelés.

A láb alól kikerül az eddigi támasz, gerincünket még jobban megtartjuk a pálcahajlásban, és hajlított térdről kezdve, megcsináljuk egyszerre mindhárom alapízület mozgását. Ezekben nincs változás, épp csak az egyensúlyi helyzethez kell alakítani arányaikat. Számunkra (sstyle-ban) kezdésként az ilyen, a térdet kevésbé kinyújtó, viszont a combot kissé befelé tartó változat a javasolt. Utána lehet a nagyobb térdkinyújtásra áttérni.

Figyeljük meg, hogy a medence(törzs) és láb egymás felé mozdul, a csípőízület pedig lefelé - tehát ez még a közvetlen alapokból összerakott emelő mozgás, beidegzés, és a 3-4-es izmok részleges mozgáshoz rendelése.

A tényleges rúgás mozgása ezek után -az adott magasságon- már nem fog gondot okozni. Néhány nap fixálás után léphetünk is feljebb, és kezdhetjük a következő magasságon az alapgyakorlást. Egy ilyen lépés 5-8 cm legyen.

Edzőtársaimnak

Sstyle-osoknak egy kis összefoglaló, a legfontosabb álló pózokból:

1: előre 2: előre-oldalra, ráforgatva (betoló körív) 3: tisztán oldalra 4: álló "lepke" 5: hátra 6 : hátra-oldalra

Mindegyik póznál két fő mozgást kell külön, majd együtt gyakorolni: rúgó oldali csípő ejtés, illetve a rúgó-betoló mozgás. Amikor ez a két mozgás már automatikus, akkor indulhat a tölcsérezés. A saját erőből emelést lehet az adott póz vagy a teljes kör után is, kinek melyik megy jobban. Szériát, ismétlésszámot érzésre, 1-2 illetve 5-10 közt (a jól sikerültek számítanak be!).

Az alapelemeket, mint a leválasztást, térdezést, forgatást stb az első póz előtt mindenképp játsszuk le. A többi pózban csak akkor kell, ha tapasztalatból tudjuk, hogy érezhető hatással van a gyakorlatra.


Az ilyen, álló típusú gyakorlatok alkotják a legfontosabb fejlesztő csoportot. A másik három típust kiegészítőként, vagy átmenetileg használjuk, egyes egyedi előnyeik miatt. Támasztott spárga, térdspárga

...készül... Ülő terpesz

...készül... Fekvő, felhúzott lábas lepke, forgatás

...készül...



Tovább a 6. részre Vissza a cikkekhez


Copyright 2015 SSTYLE Csapat