SSTYLE - UTCAI HARC - Küzdősport - Önvédelem 

Összes cikk
Medence-csípő korrekció – 10.rész

 

* A képanyag még erősen hiányos

A SIM-ben igazából nem létezik a medence klasszikus fogalma, részeit külön kezeljük. A hátulsó részt, a keresztcsontot a gerinc részeként, erről már esett szó. A két csípőlapátot, rajtuk a csípőízülettel (a lapockákhoz hasonlóan) a végtaggal kezeljük egy egységként. A keresztcsont és csípőlapát közti ízületekkel is külön foglalkozunk. A látszólag az egész medencét érintő rész is - mint látni fogjuk- inkább ide tartozik, mint a csípőhöz. >>>

A SIM csípő-keresztcsonti modellje

A medencét elölről nyitott egységként kezeljük. A hátulsó keresztcsonton mint a nyitott állapotban lévő lengőajtó, található a két csípőlapát. A kettőjük közti keresztcsonti ízületeket mozgathatónak tekintjük, azaz az ajtószárnyak kismértékben nyithatók-zárhatók. Az ízületek beállítását, stabilizálását úgy kezeljük, mintha lenne -bár nincs- közvetlen 1-2 tipusú izomrétege.

A függőleges csípőlapátok közepén-elején vannak a csípőízületek, a combcsont forgópontjai. Nagy szabadságú ízület, melynél a mozgató izomzatot a combcsont feje körüli kúpokként modellezzük. Van a belső (1-2) és külső (3-4) kúp, az ismertebb izmok (nagy farizom, horpaszizom, combközelítők stb) az utóbbiba tartoznak.

A korrekciónál már sok helyen figyelembe kell vennünk, hogy az eddig egyenesként kezelt combcsontok valójában tört vonalúak. (combnyak- tompor) A csípő hibái

A csípő a hajlékonyságban központi szerepet tölt be. Hibái jellemzően réteghasználati hibák: külső far vagy lábizmokat használunk olyan feladatokra, melyek belső csípő és farizmok dolgai lennének. Amit a láb hajlékonyságának hiszünk, valójában a csípőé. Lábizmaink húzódása (mármint ha nem a gerinc helyi-elcsúszásos hibái okozzák) abból ered, hogy a csípőben futó programok nem tartják be a belülről-kifelé haladás szabályát.

A csípő másik jellegzetes hibacsoportja, hogy mozgástartományai -a rendszeres ülés miatt- el vannak tolódva, előre és (általában) kifelé. Ez a jelenség olyan általános, hogy a köztudatban már nem is hibának, hanem egyfajta (alkati) adottságnak hisszük. >>>

A csípő korrekciója

- A csípő korrekciója csak a gerinc ágyéki-keresztcsonti(L-S) szakaszának kellő stabilitása után végezhető. A csípőizmok elég erősek, ezért a gyenge gerinc előbb mozdul be, mint a fejleszteni kívánt csípőirány. Ezeket a hibákat a dinamikai eltéréseknél már láttuk, de itt újra fel kell rá hívnunk a figyelmet. A gerincnek ezért erősítő edzéssel, legalább a minimálisan szükséges tartást-erőt el kell érnie ahhoz, hogy a csípő korrigálható legyen.

- Az általános réteghasználati jelenségek miatt a csípő mottója: mindig van egy belsőbb izom, amivel az adott mozgást végezni kell! Amikor jól megy, akkor is keressünk és találunk is valamit, amitől még jobban fog menni. >>>

- Hasonló súlyú a forgópont helyes megtalálása. Itt kisebb átverések történhetnek, mert érzetei inkább az izmoknak, mintsem az ízületnek vannak. Egyik mozgásban itt, másikban kissé odébb érezzük a forgáspontot, ezen ne csodálkozzunk. Egy a lényeg: mindig a legkönnyebben forduló, húzódás és egyéb kellemetlen érzetek nélküli mozgást keressük meg!

- A csípőhöz tartozik a combelválasztási feladat is. A csípőt logikailag kb a combcsont felső negyedéig értjük, nagyjából eddig tart a csípő külső izomzatának "kúpja". A csípőmozgásokat úgy kezeljük, mintha eddig a határig, legvégső esetben a térd felettig mozgatná a lábat. A lábszár és térd mozgatása a határ alatt eredő egyízületes combizmok, azaz a közvetlen térdvezérlők feladata. A határon lévő, csípő előtti rész, azaz a comb felső-elülső része semmit ne dolgozzon, mivel eddig szinte biztos, hogy túl hangsúlyos volt. Ezzel elérjük, hogy a csípő és térd függetlenebbül kezd mozogni, ami a mozgástanulás szempontjából nagy előrelépés lesz.
.
.
.
.
.
. ....hamarosan folytatom...
.
.
.
.
.
.
.
.

Medence (keresztcsont) dőlés

A keresztcsont és vele a medence néhány fokban dől előre, ez a természetes tartása. Ha így mozgunk, a mozgási dőlés (lendületként) kényelmesen visz minket előre.

Ha a keresztcsont -és vele a két csípőlapát is, azaz a teljes medence- előredől, akkor valójában a csípőízületben forog el, ezáltal olyan "csajos", fenékkitolós tartást kapunk. Ezzel szükségtelenül erős ívet kap a derék, a csípő pedig elöl -függőlegesen- beszűkül. Utóbbi történik ülésnél is, bár ott a derék másképp viselkedik. Hosszabb távon ezzel egy olyan eltolt csípő-mozgástartományt kapunk, ami a csípőmozgást, illetve minden rúgás, ugrás és kitámasztás struktúrális helyzetét erősen lerontja.

Az ellentétes irányú, azaz hátradőlés a derék kiegyenesedését, "katonás" merev, rugalmatlan tartást és mozgást eredményez. A csípő és térd is megsínyli. Egyébként mindkét irányú dőlés hosszabb távon gerincfájdalmakhoz vezet. >>> dőlésirány

Ennyi év gyakorlat után is meglep, hogy a medencedőlés, ez az amúgy egyszerű hibatípus mennyiféle hajlékonysági vagy tartási-mozgási problémát képes okozni áttételesen. Edzésen, vizsgálaton mindig ellenőrizzük! Nem a dőlés mértéke a lényeges, hanem az azt fenntartó izomösszetétel(használat) és hibalánc(ok) jellege.

A dőlés korrekciója

A helyes dőlést a combcsontokhoz képest, a belső kúp általi elforgatással kell beállítani, majd sok gyakorlással beidegezni. Ügyeljünk, hogy a térd és gerinc ne vegyen részt erőből a mozgásban, csak másodlagosan, érzetek, erőlködés nélkül, járulékos mozgásként!

Előredőlt medence javításakor -az eltolódott mozgástartomány miatt- a csípő elülső részén a hosszanti combizmok húzással, húzódással szoktak tiltakozni. Ez amiatt van, hogy eddig ezek végezték az előre stabilizációt, és ennek funkciójától nehezen válnak meg. Ha pontosan eltaláljuk a belső kúp visszaforgató izmait, ez a hatás megszűnik, de újra és újra visszatér, míg a kúp végleg át nem veszi. Ehhez a járás, gyaloglás elkerülhetetlen. Aki naphosszat ül, főleg autóban, az csak nehezen tudja újratanítani ezt a mozgásfunkciót.

Hátradőlt medence előre (helyes helyzetbe) forgatásakor is nehezen engednek el az említett izmok, itt is a belső kúp minél pontosabb eltalálása segít.

Magassági korrekció A gerinckorrekciónál már volt szó a magasság változásáról, hatásairól. A medencedőlés korrekciója, a csípő és keresztcsonti ízület elhelyezkedése miatt, szintén centiméteres nagyságrendű magasságváltozást okozhat. Ezt ugyanúgy el kell tudni fogadni, különben a csakazértis-kiegyenlítésébe belefeszül a csípő-gerinc rendszer, és a korrekciót lehetetlenné teszi.

Járás Ha a medencét rendeztük, próbáljuk járás közben a láblendítést és átemelést szintén az oldalsó-belső kúp izmaival végezni. Felejtsük el a combot meg a térdeket. Ezzel, különösen terepen, túrázva, rendkívül könnyed, rugalmas járást kapunk, amelyben tagjaink alig fáradnak. Sstyleban, a nagy mozgásdinamika miatt ugyanez a mozgástípus kívánatos. Meggyőződésem, hogy ez lehet a természetben élő ember eredeti alapmozgása.

Lábemelés A sportolók lábhasználatában ugyanígy hangsúlyozni kell a forgópont megtalálását, az ilyen irányú rendszeres próbálkozást, a kúp helyes izmainak használatát a lábemelésben, rúgások felvételében. A siker a mozgás olyan fokú könnyedségével jár, ami a további hajlékonyság alapja, de már önmagában is óriásit lendít a sportteljesítményen, mozgáskoordináción.

Csavarodás A dőlés járulékosan -kompenzációtól függően- a láb csavarodásával is járhat, ami térd, esetleg bokafájdalmakban szokott jelentkezni. Ez szintén a csípőnél már megismert ún felülről csavarás, mely sokszor a medencedőlés visszaállításával, azaz a fő hibaok megszűntével maga is megszűnik. >>>

Keresztcsonti korrekció

A keresztcsonti ízület nem teljesen merev, de csak minimális mozgást -inkább deformációt- enged. 1-2 izomrétege nincs is, ezt rugalmas, szalagos réteg helyettesíti. A külső, 3-4 rétegét viszont erős csípő és farizmok alkotják, ezért ezek hibái nagyban befolyásolják az ízület terhelését, helyzetét, akár elmozdulását is. Az 1-2 rétegnek megfelelő közvetlen ízületvezérlést a rugalmas szalaghatás és a 3-4 réteg bonyolult viszonya alakítja ki.

Lehet vitatkozni azon hogy a keresztcsonti ízület mennyire mozog. Egy biztos, még amikor nem mozdul is, az érzetei ugyanúgy megvannak, hatásokkal, következményekkel, mintha ténylegesen mozdulna. A modell szerinti leképezés ezért feltétlenül indokolt, a továbbiakban ugyanúgy mozgatásról, beállitásról beszélünk majd, mint bármely más szabadabb ízületnél. >>> Mozog_vagy_sem

Keresztcsonti elmozdulás-elfordulás

Az elmozdulás-elfordulás a csípőlapátok és a keresztcsont egymáshoz képesti eltérését jelenti. Aljas, rosszindulatú hibatípus. Hatása (kompenzációs sorától függően) a két véglet közt mozog: a hatástalantól a rendkívül fájdalmas és korlátozóig bármi lehet.

Az elmozdulások iránya változatos lehet, mértéke ugyan minimális, de a nagy áttétel miatt elöl, a csípőtöviseknél már centiméteres nagyságrendű eltérést okozhat. Javítása, korrekciója lassú, ezt valószinűleg a közvetlen izmok (1-2 réteg) hiánya okozza. Az ízület szalagos felépítése miatt, a helyére mozgatott ízület nem stabilizálódik elég gyorsan, ezért a hiba vissza-visszatér, javítása türelmet igényel. A hibák hosszabb fennállása esetén az ízületi felszín is módosul, ez tovább növeli a javítási-visszarendezési időt.

A keresztcsont és a lapátok gyakoribb elmozdulásai

Az 1-2 ábrán látható függőleges elmozdulás általában kiropraktikai kérdés, mivel fájdalmas, bár a fájdalom múltával, kellő gyakorlattal közvetlen izommunkával is helyrehúzható. Kevéssé elmozdult, fájdalommentes változata az ún ferdült medence, mely a két láb használata közt érzeti és ügyességbeli különbséget okoz. Általában deréktáji gerincferdülés kompenzálja, erről ismerhető fel.

A 3-4 a már tárgyalt, előre-hátradőléshez hasonló hibák, csak nem a csípőben, hanem a keresztcsonti ízületben dőlt meg a test. Gyakorlatilag láthatatlan, csak hosszas (ön)megfigyelést követően ismerhető fel. Meglehetősen gyakori hiba lehet, ugyanazt a széles hibakört okozza, mint a "normális" előre-hátradőlés, ez alapján sejthető a jelenléte.

Az 5 és 6 a medencenyitás és csukási hiba. Az 5 elég gyakori a nyújtást megjárt sportolóknál. Ha a láb nem enged eléggé a nyújtásnak, a keresztcsont enged, ezzel a csípő nyílik. Főleg a lepke típusú gyakorlatokra jellemző ez. Ez a beidegződés eleinte -látszólag- segíti, később viszont, egy biztonsági szintnél lehatárolja a hajlékonyságot.

Az elmozdulás-elfordulás korrekciója

Mivel a keresztcsont a gerinc része, elmozdulásakor a gerincben mindig keletkezik kompenzálás. Először ezt kell megtalálnunk és rendeznünk, a rövid ívű korrekciónak megfelelő módon. Leggyakrabban az S1-L5-L4 környéken keletkezik instabilitás, ezt közvetlen mozgatással vissza kell rendezni és stabilizálni. Ha ezt nem tennénk meg, hiába javítjuk ki a keresztcsonti ízület hibáját: nagyon hamar visszatér.

A keresztcsonti hiba javítása is közvetlen vezérléssel, az ízület szokásos összehajtásával-forgástengely elmozdulással történik, oda és vissza. Pontosságot és gyakorlatot igényel, azaz csak elképzeléses módon működik. Minden más próbálkozás minden mást csinál. Az 1 és 2 típusú, illetve más elcsúszás jellegű hibák is kezelhetők így. A közvetlen forgatásra a kisebb mértékű elcsúszás "beugrik" a tengelybe, a nagyobbnál azonban némi csúszást is el kell képzelnünk segítségként.



Tovább a 11. részre Vissza a cikkekhez


Copyright 2015 SSTYLE Csapat