SSTYLE - UTCAI HARC - Küzdősport - Önvédelem 

Összes cikk
SIM - Hajlékonyságfejlesztés - 1.rész

 
    A cikksorozat részei
  1. A SIM és a hajlékonyság
  2. Alapismeretek
  3. Mozgatási módszerek
  4. Alapgyakorlatok
  5. Gyakorlatok és változatok
  6. Gyakorlatok - csípő és váll
  7. Korrekció
  8. Gerinckorrekció 1
  9. Gerinckorrekció 2
  10. Medence-csípő - félkész
  11. Lábfej, lábszár, térd - készül
  12. Általános tanácsok - félkész

Kedves Olvasóközönségem!

A szakirodalmat olvasva úgy tűnik, egyre többen ismerik fel, hogy a nyújtás messze nem ideális hajlékonyságfejlesztő módszer. Sajnos ma még egyeduralkodó, annak ellenére hogy az emberek nagy részénél nem működik.

A SIM hajlékonyságfejlesztő modulja nem stretching, nem nyújtás - annál sokkal jobban kidolgozott rendszer, mely mindenki számára megoldást nyújt. Ennek megfelelően összetettebb is.

A cikksorozatban igyekeztem minimális elméleti alapokon keresztül, viszonylag egyenes vonal mentén haladni. Akit részletek is érdekelnek, a >>> jeleket lenyitva talál még információkat.

A hajlékonyságról

A hajlékonyság a tagjaink által bejárható nagy mozgásterjedelmet jelent. Ennek több, akár hibásan értelmezett formája is lehet.

Számunkra, sportolók számára az egyetlen értelmes forma a magas aktív hajlékonyság, amikor saját izomerőnk segítségével tudjuk bejárni ezt a mozgástartományt. Az, amikor valaki (főleg, ha húzódó izmokkal) le tud ugyan csúszni spárgába, de önerőből a lábát nem tudja felemelni, vagy nálunk küzdősportban nem tud leadni erős rúgást magas célpontra, az egy értelmetlen és céltalan hajlékonyság. Az ilyesmi legfeljebb az átlag civil becsapására, bemutatóra jó. A hajlékonyság fejlesztése

Tisztázzuk a legfontosabbat: a hajlékonyság bármilyen mozgástól fejlődhet, ami az ízületek mozgástartományának határán, vagy annak közelében történik. Kihangsúlyoztam a mozgás szót. Ez a lényeg.

Számos egyéni korlátozó tényező van azonban, ami a fejlődést nem engedi elindulni, vagy egy ponton megakasztja. E korlátozó tényezők tesznek különbséget a különféle módszerek eredményessége közt.

- A legfőbb korlátozó tényező testünk mozgástanulási képessége. Ez részben öröklött, részben kisgyermekkorban elsajátított képesség. Ha ez alacsony szintű, akkor már fiatal korban sem tud fejlődni a hajlékonyság, nemhogy később. Ekkor csak olyan módszerek vezetnek eredményre, melyek a kívánt mozgás (mozgásterjedelem) során végig, szakaszonként "elmagyarázzák" tagjainknak, ízületeinknek, hogyan is kell mozogniuk.

- A másik, korunkban talán még fontosabb korlátozó tényező, a testi alapállapot. A civilizált ember tartása és mozgása a civilizált feladatokhoz idomul, testét nem a természetes módon, az anatómiailag optimális pályákon mozgatja, hanem ahogy a tanulás vagy munka megkívánja. Ez olyan tartási és mozgási programokat alakít ki testünkben, csontozatunkat, ízületeinket olyan helyzetekbe, szögekbe szoktatja, izmainkra olyan mozgásprogramokat kényszerít rá, melyekkel már nem tanulható hajlékonyság vagy erőkifejtés. Ebből az állapotból is csak olyan módszer tudja kivezetni a testet, mely a helyes tartást visszaállítja, ízületeink mozgását visszaállítja az anatómiailag megfelelő modellbe, és visszaerősíti a mozgatáshoz szükséges, eddig háttérbe szorult izmokat. A hajlékonyságfejlesztés módszerei

Közvetlen módszernek nevezzük, amikor (a fentieknek megfelelően) minden egyes ízületnek, izomnak, testtájnak stb. külön-külön megtanítjuk, hogyan kell viselkednie egy mozgás, vagy mozgásrészlet során. Kellően sokszor ismételve, ez mint mozgásprogram rögzül. >>> mozgásprogram

Az ilyen módszer életkortól és testi alapállapottól függetlenül hatékony, egyedül a hozzáállás (akaraterő hiánya, csökönyösség stb) és a szellemi képességek (alapvető összefüggések megértésére képtelen elme) képesek korlátozni.

A SIM hajlékonysági modulja közvetlen rendszer, a legközvetlenebb amit -tapasztalataim szerint- a sportember még hajlandó feldolgozni. >>> közvetlen

Alkalmazkodásos módszernek azt nevezzük, amikor nem közvetlen tanítással, hanem valahogy másképp, általában összetett mozgások, tartások segítségével próbálják a hajlékonyságot fejleszteni.

Alkalmazkodás alatt azt a mozgástanulási folyamatot értjük, amikor a test egy látszólag hasonló vagy azonos, ám funkcionálisan eltérő testtartásból vagy mozgásból is megérti, hogy mit kívánnak tőle, milyen mozgást (mozgásterjedelmet, azaz hajlékonyságot) kellene megtanulnia, végrehajtania. A probléma ott van, hogy az ilyen alkalmazkodás csak jó mozgástanulási képesség és jó testi alapállapot esetén éri el az elfogadható szintet. >>> spárga

Gyakorlatilag minden ma ismert népszerű rendszer alkalmazkodásra épül, anélkül, hogy tisztában lennének ennek jelentésével és jelentőségével. Ezért nem is tudnak segíteni a fejlődésben lemaradókon, ártani nekik viszont annál inkább. A stretchingtől a jógán át mindenféle hangzatos nevű dologig, mind-mind alkalmazkodásos módszer. E módszerek hatékonysága különböző lehet, elsősorban attól függ, mennyire állnak közel a közvetlen módszerhez. Valószinűleg a nyújtás áll a legtávolabb... >>> nyújtás

Szerencsére ma már egyre több a mozgásos módszer is, főleg mióta a calisthenics és rokonai divatba jöttek. Sokaknak feltűnt ugyanis, hogy a hajlékonyság a jól megszerkesztett gyakorlatok közben, magától is fejlődik. >>> szabadedzés

Mégegyszer hangsúlyozom, alkalmazkodásos módszerek csak a jó mozgástanulási képességű és jó testi alapállapotú egyéneknél működnek kielégítően . Akinek ezekkel gondjai vannak, a közvetlen módszerhez kell folyamodjon. A közvetlen módszer általában az alkalmazkodási készséget is rendbehozza, ezáltal ezekre a módszerekre is jól kezd reagálni. >>> jóga_fitnesz

SIM

A SIM (Szabad Izületi Mozgás) egy általános érvényű, teljes testre kiterjedő mozgásminőség-javító rendszer. Rendkívül egységes, igazából nem választhatók külön benne a mozgásjavító-koordinációs, ízületi fájdalomjavító, hajlékonysági, erőfejlesztő, gyorsaságfejlesztő stb részek. Ezek mind összefüggnek. Az, hogy mi most a hajlékonysági részt tárgyaljuk, csak megközelítés kérdése. >>>

A SIM jelenlegi modelljei már úgy vannak megalkotva, hogy ne igényeljenek komoly anatómiai ismereteket. A sportolót ez kevéssé érdekli. Egyes modellek ezért szándékosan egyszerűsítve, esetleg torzítva vannak, a könnyebb érthetőség érdekében. >>>

A hármas bontás

A SIM első modulja az adott mozgásban érintett minden ízületnek, testrésznek megtanítja, hogyan kell mozognia a mozgásterjedelem határán (a hajlékonysági véghelyzet környezetében). Ezzel egy egészséges, könnyed és biztonságos (erős) ízületi mozgást kapunk. Sok esetben a mozgásterjedelem már ettől is megnő, általában ugrik egyet.

A közvetlen ízületvezérlések után a szinkronizáció (több ízület együtt mozgatása) következik, azaz egyszerűbb végtagmozgások és összetettebb mozgások. A jó közvetlen ízületi programok mellett ez nagyon gyorsan és könnyen megy már.

Ezután jöhet a terhelés melletti, azaz valóshoz hasonló mozgatás: gravitáció és edzőszerek ellenében. Itt már annak is feltűnik majd a koordináció- erősítés- hajlékonyság összefonódása, akinek eddig nem tűnt fel.

Ezzel egy mozgástartománnyal végeztünk is, visszalépünk az első pontra, és az új hajlékonysági határon újrakezdjük a gyakorlást, mozgásfejlesztést. Ezt a mechanizmust addig csináljuk körbe-körbe, míg észre nem vesszük, hogy már rég meghaladtuk az előre eltervezett hajlékonysági célt.

Ez a hármas mechanizmus teljesen kiküszöböli a mozgástanulási képesség és az alkalmazkodási készség korlátait, ezért rendkívül gyors, hatékony, és mindenkinél működő módszer.

Testi alapállapot és javítása

Hiába a fenti módszer - vagy bármely más hajlékonysági, erőkifejtési módszer - ha a testi alapállapot hibás. Bizonyos hibáink (elsősorban a gerinc és végtagok közvetlen használati problémái) olyan korlátot képeznek, amelyek nem engedik tagjainkat a mozgáshatár közelébe. Márpedig - a definíció szerint - így a hajlékonyság sem fejleszthető. >>>

Először tehát a testi alapállapot hibáit kell kijavítani ahhoz, hogy tényleges mozgáshatárunk közelébe férkőzhessünk. Erre a SIM ún. korrekciós része szolgál. Ez is a hármas bontás alapján történik, csak épp olyan ízületeket, testtájakat tanítunk vele újra mozogni vagy másképp tartani, amelyről (kezdőként) azt hisszük, semmi közük a kívánt irányú hajlékonysághoz. Valamint, mindenkinek más-más elképzelése van a helyes mozgásról, ezért először a "helyes valóságot" kell megtanulnunk. >>> helyes_valóság

A testi alapállapot hibáit feltétlenül ki kell javítani. A mozgások egymásra épülnek. Akinek egy közvetlen ízületvezérlése nem pontos, az arra ráépülő egyre összetettebb mozgások egyre rosszabbak lesznek, és végül egy korlátot képeznek, a fejlődés megáll. Mindenkinél ez az ok, nincs kivétel. Az a kérdés csak, hol és mikor jelentkezik ez a korlát: hajlékonyságban, erőben, fáradékonyságban, sérülési hajlamban stb.

A fájdalmas részek kijavítása szintén ebben a lépcsőben történik. >>>

A fájdalmas és fájdalommentes hibák közt lényegi különbség nincs. A helyes mozgás mindkettőre megoldás, lehetőséget biztosít a szervezetnek, hogy rendbehozza magát. >>> lelki_határ

Összegzés

- A hajlékonyság fejlesztése tisztán mozgástanulási, mozgáskoordinációs kérdés.

- Ennek leghatékonyabb módja a közvetlen ízületvezérlési mód, amikor tagjainknak az aktuális hajlékonysági határunkon, mozgással tanítjuk meg, mit is kell tennie, hogyan is kell mozognia.

- Vannak azonban korlátozó tényezők, elsősorban testi alapállapotunk, mely megakadályozná a fejlődésünket, vagy már annak elindulását is. Ezért a hajlékonysági edzés közben, egy ehhez nagyon hasonló, de mélyebb, pontosabb mozgástanulással, ki kell javítanunk testi és mozgási hibáinkat.

Kitérő - A Mozgó SIM

Az összegzésben felvázolt ideális megoldás harcművészeti, küzdősport stb edzésen nehezen megvalósítható, a tanulók mentalitása miatt. Az emberek edzeni, erőlködni, elfáradni szeretnek, nem pedig tanulni. Ennek a mentalitásnak jobban megfelelnek az alkalmazkodásos, összetett gyakorlatokkal dolgozó rendszerek. Ezek hatékonysága jóval alacsonyabb ugyan, a SIM szabályai szerint mégis kidolgoztam egy alkalmazkodásos rendszert. A közvetlen SIM hatékonyságát ez sem éri el, nem is érheti, de az első időkben megfelelő alternatívát nyújt. Mire a gyakorlók szembesülnek korlátaival, már beléjük ivódott a SIM szemlélete, és az igazi fejlődést biztosító közvetlen módszert már vonakodás nélkül el tudják fogadni.

Jelen sorozatnak a Mozgó SIM tárgyalása nem célja, ezt a régi cikksorozat átalakításával tettem meg, itt érhető el. >>> Mozgó_SIM

Tovább a 2. részre Vissza a cikkekhez


Copyright 2015 SSTYLE Csapat